A rogyadozó, népművészeti értékkel bíró házakat megvette az önkormányzat, felújíttatta, és ezekben helyezte el a közösségi házat, a teleházat, a tájházat, a turistaházat. A község törekvése a faluban divatot teremtett, amit védjegy tanúsít.

A Magyarországról jövök… mai adásában az Élhetőbb falu program településeiről készítettünk összeállítást.

A Kapolcsi Fesztiválon bemutatkozó falvak, amelyek rajta vannak az ország hatszáz legszegényebb településének listáján, Taliándörögdre hozták el azokat a kézműves termékeket, kulturális javakat, amelyekre jövőjüket alapoznák. Itt most bemutatják, hogy uniós pályázati segítséggel, a Leader-programmal és saját ötleteikkel merre indultak el. Az összeállítás első részében ( Építs a dédi receptjeire! ) megismerkedhetnek a csabrendeki iparművész kováccsal és a sümegi mézpatikával, a panyolai pálinkával és a százéves recept szerint készülő gergelyiugornyai lekvárokkal. A második felvételen ( Pletykapadok – kazári védjeggyel ) egy olyan falu, Kazár lakói szólalnak meg, ahol az iskolában kötelező a néptánc, a népművészet, ahol helyi műemléki rendeletet hoztak, és ennek szellemében építkeznek, s programjaikat saját védjeggyel látják el. Energiájukból még pletykapadok kihelyezésére is telik. Az összeállítás harmadik részében ( A Hegyhát élni akar! ) a Baranyai-hegyhát erőfeszítéseiről, terveiről hallanak, és bemutatkozik Taliándörögd, amelyet 18 éve éppen a KapolcsiFesztivál helyezett fel a térképre. Pletykapadok – kazári védjeggyel A kazári asszonykórus fellépésre készül egy fiatalokból álló tánccsoporttal együtt. Öltözködés közben beszélgetünk. Kiderült, hogy ebben a faluban kötelezően oktatják a népművészeteket, a néptáncot, hogy a faluban nagy becsben tartják a régi hagyományokat. Az összedőlőfélben levő, népművészeti értékkel bíró házakat megvette az önkormányzat, a műemléki követelményeknek megfelelően felújíttatta, és ezekben helyezte el a közösségi házat, az internetes központot, a tájházat, a turistaházat. A község törekvése a faluban divatot teremtett, és ma már a magánszemélyek is így újítják fel a régi kontyos parasztházakat. Itt a falu polgármestere, Molnár Katalin, aki a magyarországi leader Közhasznú Egyesület elnöke, és az egymással összefogó nyolc palóc település akciócsoportjának vezetője. Rossz földek vannak erre – mondja –, nem nagyon alkalmasak másra, mint állattartásra. Amire alapoznának, azok a néphagyományok, azaz itt a múltra alapozzák a jövőt. 1996-ban kötelezővé tették az iskolában a népitáncot, azóta alapfokú művészeti iskola épült a néphagyományokra, a kézműves-mesterség oktatására. Mesélt a Leader-program lényegéről is: a településeknek együtt kell megtalálniuk a kivezető utat nehéz helyzetükből, közösen kell döntenie civil szervezeteknek, vállalkozóknak és önkorányzatoknak. Ez egy olyan program, amelynek keretében végre nem a minisztériumok, a megyék, a régiók döntik el, hogy mi a jó a falvaknak, hanem ott, helyben dönthetnek a sorsukról. Most módjuk van arra, hogy 100 millió forintról döntsenek, amelyet vállalkozásfejlesztésre, a néphagyományok ápolására, képzésre, oktatásra és marketingtevékenységre, azaz önmaguk bemutatására fordíthatnak. A község olyan falufejlesztési programot dolgozott ki, amely a helyi hagyományokra épül. Valóban megvették, felújítatták a régi kontyos házakat, és közösségi funkciót adtak nekik. Kidolgoztattak egy védjegyet (templom és parasztház stilizált képe van rajta), amelyet a felújított házakon (magánházakon is), de kulturális programjaik során is használnak. A kazáriak büszkék erre. Sikert aratottak az új irányjelző táblák is, amelyek nemcsak az utcaneveket tartalmazzák, hanem a régi dűlőneveket is, így a szép, archaikus kifejezések nem kopnak ki a beszédből. Az önkormányzat sem hitte, hogy mekkora sikere lesz a 15 pletykapadnak, amelyeket azért osztottak ki az idős emberek között, hogy ki tudjanak ülni a ház elé egy kis tereferére. A kazáriak annyira megszerették ezeket, hogy kikövetelték az újabb 15 padot. És valószínűleg még nincs vége.

Forrás: Magyar Rádió