A gazdag szakirodalom, a téma alapos elméleti feltárása sokat segít a mai alkotóknak abban, hogy használható, hiteles alkotásokat hozzanak létre és abban is, hogy a 21. század igényei szerint alkalmazzák a hagyományt.

Fontosnak tartjuk a híradást a szűrről, hiszen szakmai folyóiratunknak egyik legfontosabb feladata, hogy információkat közvetítsen alkotóink tevékenységéről a kortársaknak; dokumentálja jövőbe mutató munkájukat; megőrizze áldozatos tevékenységüket az utódok számára; megmutassa, milyen erőfeszítéseket tesznek értékeink megőrzésére.

A szűrről szerkesztett őszi számunk egy összefoglaló tanulmánnyal kezdődik, V. Szathmári Ibolya tollából, aki a Déri Múzeum néprajzi osztályának vezetője, majd szakmai igazgatóhelyettese, végül igazgatója volt 2008-ig, a Hajdú-Bihar Megye Népművészete című kézikönyv ide vonatkozó fejezetének írója, számos cikkben és előadásban foglalkozott a debreceni és a bihari szűrrel. Napjainkban ő a téma legismertebb kutatója.

A következőkben a szűr mai továbbéltetőivel, közülük Kállai Irén etnográfussal beszélgetünk. Ő a Bihari Múzeum igazgatója, a Bihari Népművészeti Egyesület titkára, ez a közösség szervezi évek óta a „Kitesszük a szűrét” országos pályázatot.

Végezetül riportot olvashatnak a Hajdú-Bihar megyei Népművészeti Egyesület három alkotójával, akik hímzett és rátétes szűrrel foglalkozó népi iparművészek.

Őszintén reméljük, hogy ezek az írások közelebb hozzák az Olvasóhoz a mi nevezetes szűrünket, ismerősként tekintenek majd a kiállításokon ezekre a népi iparművészeti alkotásokra, és azt látják majd bennük, amit mi: múltunk értékes darabját, amely méltó arra, hogy ma is jelen legyen kultúránkban.