2009. május 15–17.

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület fazekasai évtizedek óta az ország élvonalába tartoznak, ezt jelzi a szakmai pályázatokon, fazekas versenyeken való eredményes részvételük.

Egyesületünkben kiemelt feladatnak tartjuk a fazekas mesterség helyi hagyományainak életben tartását, megismertetését a környezetünkben élőkkel, vagyis a mesterség továbbéltetését. Közösségünk vezetői és fazekasai a helyi rendezvényeken kívül országos hatókörű programok szervezésével igyekeznek ezt a küldetést teljesíteni.

Ilyen programok a nemzetközi fazekasfesztiválok mellett a mesterkurzusok, valamint a 2008-ban elsőként megszervezett fazekas mesterek országos találkozója – a Népművészet Mestere címmel kitüntetett fazekas alkotók összehívása: szakmai előadások szervezése, találkozási lehetőség megteremtése, tapasztalatcsere a fiatal alkotókkal, diskurzus a szakma jelenlegi helyzetéről –, a cél itt is a fazekas szakma fejlődésének elősegítése.

A 2002 óta megszervezett debreceni nemzetközi fazekasfesztiválokat sikerült sokszínű, a szakma és a közönség számára is érdekes és hasznos programmá formálni.

Az ország fazekasai, népi iparművészek, a népművészet mesterei számára olyan pályázati témákat írtunk ki – egyeztetve a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Fazekas Szakmai Bizottságával –, melyek a napjainkra kissé elfeledett debreceni fazekasság jelentőségére hívja fel a szakma figyelmét.

Célunk az volt, hogy a hajdanában nevezetes és nagy hatású debreceni kerámia a tőlünk földrajzilag távolabb élő jelentős mesterekhez is közel kerüljön. Szeretnénk, ha megismernék a Déri Múzeum páratlan gyűjteményét, megkeresnék a jellegzetes színvilágú és igen míves írókázott díszítmény mai alkalmazhatóságát, elsajátítanák a debreceni fazekasság jellegzetes edényfajtáinak készítési módjait, újra alkotnák ezt a nemes hagyományt.

Másik témaként a legősibb magyar díszítőtechnikák alkalmazására buzdítottuk az alkotókat. Az ősi díszítési módok alkalmazásával többek között a „sikálást”, mint a nádudvari fazekas edény leggyakoribb díszítési módját ajánljuk az alkotók figyelmébe.

Felhívásunkra huszonkét fazekas jelezte hogy pályamunkát küld. Ebben az évben is igyekeztünk megkönnyíteni a tárgyak eljuttatását az országi keleti részébe, Debrecenbe: egy tagunk Budapestre, a Szilágyi Dezső térre utazott és személyesen vette át a pályázóktól az alkotásokat, majd visszafelé betért Szűcs Imre tiszafüredi mesterhez, aki az alföldi pályázók munkáit gyűjtötte össze.

A pályamunkákat Tóth Géza fazekas szakoktató, István Erzsébet muzeológus és P. Szalay Emőke muzeológus elemezte, szakértette. Döntésük eredményeként huszonegy alkotó 110 munkája kerülhetett kiállításra a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ második emeleti bemutatóterében.

A pályázati anyagról elismerően nyilatkoztak a szakemberek. Véleményünk szerint „először fordult elő a kiírt pályázatok sorában, hogy a legmagasabb szintű mázas fazekasságtól a legősibb fazekas technikával égetettig terjedtek a kiírás feltételei.”

A debreceni kerámiának mindhárom alapvető stílusában: a zöldmázas-domborműves, a vörös írókázott és a világos-karcolt-írókázott stílusban készített darabokkal pályáztak a hazai fazekasok.

Az ősi díszítő technikák közül a pályázók a vörös és fekete mázatlan edényeken alkalmaztak oda illő díszítményeket, egy alkotó az egyik legarchaikusabb, a gorzafalvi díszítő technikával jelentkezett.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium(OKM) fődíját Magyar Zita debreceni fazekas kapta zöldmázas-domborműves, úrasztali edényegyüttesével; a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat I. díját Nagyné Török Zsóka szintén domborműves tárgyegyüttese; Debrecen város díját Fehér Tibor vörös mázatlan tárgyai; a Népművészeti Egyesületek Szövetsége díját pedig Fazekas Ferenc fekete edényei nyerték el. Különdíjat kapott Szűcs Imre debreceni táljáért és korsójáért; Kozák Éva egyéni megfogalmazású debreceni táljáért; és Terdik Angéla innovatív debreceni stílusú ivókút kompozíciójáért.

A kiállítás megnyitóján Szurmainé Silkó Mária, az OKM Közművelődési Főosztályának vezetője dicsérte a pályázatot kiírók egészséges lokálpatriotizmusát, melyben a debreceni kerámia gazdagítására tesznek lépéseket, és megköszönte a fazekasoknak, hogy e kulturális misszió mellé álltak.

A megnyitót követő szakmai konferencián P. Szalay Emőke, a debreceni kerámia legjobb hazai szakértője tartott érdekes előadást a Déri Múzeum anyagára építve, kiemelve a kevesek által ismert debreceni cseréppipásokat, akiknek utódja a mostani pályázaton is megjelent. Szomorú aktualitással zárta előadását, amikor Szabó Mihályról, a napokban elhunyt fazekasról, a népművészet mesteréről is beszélt, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a 16. századi debreceni kerámia-kultúra feltámasztásában.

István Erzsébet a zsűri nevében beszélt a beküldött pályamunkákról. Kiemelte, hogy a fazekas pályázatok történetében elsőként találkozott a református egyház szertartási – úrvacsora osztó és szentelő – edényeiből formált tárgyegyüttesekkel. Örömmel beszélt arról az egységről, melyet a pályázati kiállítás mutat.

A másnap, május 16-án a debreceni Kossuth téren megnyílt hagyományos kézműves vásárt Igyártó Gabriella, a NESZ ügyvezető igazgatója ajánlotta a város lakóinak és az ide érkező vendégeknek a figyelmébe. A vásáron igen magas színvonalú portékával találkozhattak az érdeklődők, hiszen az előző öt fesztivál díjazott alkotói kaptak meghívást, összesen huszonkét alkotó. A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület tagjai is képviseltették magukat egy sátorral (mézeskalácsos, csipkeverő, szalmás, hímző alkotó), akik folyamatosan tartották a kézműves bemutatókat.

A Kossuth téren korongolási és egyes díszítési technikák bemutatásával népszerűsítették a jelen levő fazekasok a mesterségüket.

A két nap során a debreceni Kossuth téri vásáron megjelenő sok érdeklődő és vásárló azt jelezte a szervezőknek, hogy színvonalas kínálattal, jó kommunikációval meg lehet találni a népi kézművesség iránt érdeklődőket, s ez mindannyiunk közös érdeke. A rendezvényt a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni önkormányzatok mellett az OKM, a NESZ, Nádudvar és Tiszacsege polgármestere, valamint egy debreceni cukrász is támogatta.

Hubert Erzsébet titkár, a program főszervezője