A farsangi időszak január 6-ával, vízkereszt napjával veszi kezdetét, majd a húsvétot megelőző negyvenedik napon, húshagyó kedden ér véget. A húsvét legkorábbi és legkésőbbi időpontja között 35 nap telhet el, ezért a hosszú farsang akár egy hónappal lehet bővebb a rövid farsangnál.

A népszokások tekintetében a farsang időtartama mégsem meghatározó, hiszen a legtöbb hagyomány három napra, a nagyböjtöt megelőző farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre korlátozódik. Ilyenkor az egész falu mulatott: ettek, ittak táncoltak, játszottak, ekkor tartották a farsangi bált.

A fonókban dramatikus játékokkal mulattattak a legények. Temetési paródiákat, halottas játékokat mutattak be - obszcén tréfákkal tarkítva -, amelyek elsősorban a tél elmúlását, búcsúztatását jelképezték.

Nagyobb falvakban, mezővárosokban farsangi felvonulások adtak okot a vidámságra. A felvonuló maszkos alakoskodók között népszerű figura volt a cigány, a koldus, a zsidó, a betyár, a katona, a borbély, a vándorárus, a köszörűs, a terhes asszony, a menyasszony alakja. Az állatmaszkok között a medve, a ló és a kecske volt a legjellegzetesebb jelmez. A felvonulós szokások között helyenként álbírósági tárgyalásokkal nevettettek, máshol viaskodó, versengő játékokkal szórakoztatták egymást. A farsang végét a legények zajkeltő felvonulással jelezték: ostort pattogtattak, kolompoltak, kerepeltek, végképp búcsút intve az év legsötétebb időszakának.

Berényi Marianna