2008. november 8–16.

Isztambul, Törökország

„Minden kultúra csak más kultúrával kölcsönhatásban virágzik” – ez volt a szlogenje a világszervezet szokásos éves közgyűlésének.

Török kollégáink a szlogen megválasztásával is példázták, hogy Isztambul, a 12 milliós lakosú kozmopolita világváros, a török, görög, örmény, zsidó, szír lakosságával, vallási különbségeivel, igazi „kulturális kikötő”. (Ez a 2010-es Európa kulturális fővárosa-project egyik eleme is!)

Kifejezte azonban jelmondatuk a CIOFF célkitűzését is: a nemzetközi kulturális együttműködés, egymás módszereinek és tapasztalatainak megismerése mindannyiunk munkáját gazdagíthatja.

A házigazda és szervező török nemzeti CIOFF szekció, szinte sehol nem tapasztalt helyi összefogással és anyagi támogatással szervezte a közgyűlést és az esti kulturális programokat.

A repülőtérről a városba menet láthattuk a közgyűlés transzparenseit. Az első vacsorát a Kereskedelmi Kamara elnöke adta, és a közgyűlés további napjain egy-egy isztambuli városrész (kerület) önkormányzata versengett a vendéglátásban. Kucukcekmece, Buyukcekmece, Pendik nemcsak együtteseiről és fesztiváljairól híres, ahol a magyar együtteseket is mindig szívesen fogadják, hanem abban is példát mutatnak, hogy a több milliós lakosú modern városrészek közösségi és szórakozási alkalmai mennyire kötődnek a hagyományos, közösségi kultúrához. A népművészet, a folklór nem az „amatőr csoportok

ügye”, nem rétegkultúra, hanem „jelen” van! Példa erre az is, hogy minden városban a polgármesterek, ill. a hivatalok képviselői kezdték a táncot.

A modern városrészek kulturális színtereit – művelődési központ, kulturális intézmény, közösségi és ifjúsági ház, szabadtéri színpad stb) nagy gonddal építik, újítják fel, és a felújításkor ötvözik a modern és a hagyományos építészet elemeit. A felújított épületek díszítőelemeiben, a belső építészetben és berendezésben, a technika számunkra ismeretlen színvonala és a rendkívül praktikus funkcionalitás mellett, mindig megtalálható az a helyi sajátosság, melyet büszkén mutatnak, őriznek és használnak.

A szállodában török népviseleti kiállítást rendeztek, egy kávéforgalmazással foglalkozó cég tradicionális török kávét szolgált fel és a kézművesek – szövők, keramikusok, ezüstművesek, stb) – míves termékeit megpillantva levegőt nem kaptunk, nem beszélve a hagyományos török ételekről, melyeket, pl. a buyukcekmecei Karavánszerájban, a hagyományoknak megfelelően 120 helyi asszony főzött és szolgált fel.

A közgyűlés a 74 tagországot számláló világszervezet szervezeti kérdéseivel foglalkozott.

Munkabizottságaiban a fesztiválszervezés kérdéseivel kapcsolatos kérdések megvitatása, a Folkloriada, azaz a világfesztivál szervezésével összefüggő feladatok, a gyermekek és fiatalok bevonása a folklór tevékenységekbe, módszerek, tapasztalatok közreadása dominált.

A szervezet további működését meghatározó állásfoglalások:

Nemzeti CIOFF szervezetek minősítése (a jövőben a tagdíj meghatározásánál figyelembe veszik)

Értékelési szempontok:

-         fizeti a tagdíjat (határidő tárgyév: március 30);

-         az Eseménynaptár összeállításához megküldi a tárgyévet követő év tervezett fesztiváljának adatait, a tárgyévet megelőző év június 1-ig;

-         statisztikai adatokat szolgáltat a szervezet éves beszámoló jelentéséhez, határidő: december 1.;

-         a CIOFF minősítésű és a CIOFF „Festivál Calendar”-ban szereplő rendezvények a fesztivált követő két héten belül megküldik a „reportokat”, azaz a fesztiválon szereplő együttesek értékelését ill. a fesztivál minősítését. („ CIOFF fesztivál” cím nem tagság alapján jár, nem automatikus, hanem a nemzetközi szervezet „minősítése”: Az viselheti a CIOFF fesztivál címet és a szervezet logoját, aki a szervezet által meghatározott rendezési és szervezési feltételeket betartja. A fesztiválokat értékelik a rendezvényen szereplő csoportok, éves statisztikai jelentésben, pedig kb. ugyanazon kérdések szerepelnek, mint a mi regisztrációnkban.

-         kapcsolatrendszerében betartja a CIOFF szabályzatot, hivatalos ügyeit a nemzeti szekció bevonásával ill. tájékoztatásával intézi.

-         az együttesek kiközvetítésével kapcsolatos ügynöki tevékenységet nem végez, ill. olyan szervezők szolgáltatását, melyek több száz ill. ezer Eurót kérnek az együttesektől egy-egy külföldi meghívás kiközvetítéséért, nem veszi igénybe. (Magyarországon is működik ilyen!)

-         tevékenységét a nemzeti és nemzetközi szakemberek (folkloristák, táncosok, pedagógusok, stb.) széles körének együttműködésével végzi; konferenciákat, tapasztalatcseréket szervez.

Hazai szervezetünk igyekszik megfelelni a legmagasabb elvárásoknak, bár tagjaink adminisztratív fegyelme nem a legjobb! Sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk munkánk hazai és nemzetközi PR-jára, a minőségvédelemre és a korrekt együttműködésre.

CIOFF munkacsoportok, melyekben jelen vagyunk:

Gyermek Munkacsoport: Szigetvári József, 2008 óta. Fesztiváligazgató, Százhalombatta, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület elnökhelyettese, Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének és a Fesztiválszövetségnek elnökségi tagja.

Ifjúsági Munkacsoport: Molnár Péter, 2008 óta. Pécsi Kulturális Központ munkatársa, Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.

Folkloriada Munkacsoport: Héra Éva, Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének elnöke, a CIOFF nemzeti képviselője

Horváth Viktória, Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének titkára, a munkacsoport titkára.

Legközelebbi közgyűlés: 2009. november Kuba

CES meeting: 2009. április 23–26. Németország, Schlitz

Folkloriada 2012. Dél-Korea

A közgyűlés minden alkalommal megvitat egy közérdekű szakmai témát. Ez alkalommal az „Open fórum” témája: az UNESCO Egyezmény a Szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló konvenció, mely a szervezet működésének egyik alapdokumentuma.

A bevezető előadást én tartottam, a vitát Horváth Viktória vezette.

Írásban kiküldött anyagomban összefoglaltam a konvenció lényegét, melyhez a fórumon az alábbi kiegészítést fűztem:

Nálunk, Magyarországon az 1970-es években indult egy új folklór mozgalom. A lényege az volt, hogy a fiatalok felfedezték az ország népművészeti hagyományait, a zenét és táncot és saját szórakozásukra, mint a régi falusi mulatságokon, táncoltak és táncolnak. Ez a Táncház mozgalom! Akkor egy neves magyar költő, Csoóri Sándor azt mondta: a folklórnak két forradalmi pillanata  volt országunkban.

1. Amikor felkerült a színpadra, és a táncegyüttesek, mint művészeti alkotást mutatták be színházakban, fesztiválokon.

2. Amikor lekerült a színpadról és újra a közösségek szórakozási formájává vált.

A világ számára a Konvenció elfogadásával következett be ez a pillanat, ami a hagyományos szellemi kultúra szempontjából történelmi jelentőségű. Szemléletváltozásra készteti a társadalmat hagyományai értékelése szempontjából, és szemléletváltozásra késztet mindannyiunkat, akik a folklórral foglalkozunk.

A globalizáció és a világ számtalan társadalmi gazdasági problémája kényszerítette ki azt a kulturális paradigmaváltást, melyben a hagyomány is új értelmezést kap:

Az archiválás, dokumentálás, az újjáalkotás mellett, a hangsúly a továbbadáson van.

Nem a produktum a lényeg, melyet kevesek hoznak létre, hanem az alkotás folyamata, melyben a közösség szerepe felértékelődik. Cél, a kulturális identitás megőrzése.

Úgy érezzük a Fórum eredményes volt kb. 70 érdeklődő, 54 ország képviselőjének aktív részvételével zajlott. Összefoglalásunk a hazai szakembereknek is ajánlásul szolgálhat.

A világ számára a Konvenció elfogadásával (és jelenleg több mint 104 ország ratifikálásával) következett be ez a pillanat, ami a hagyományos szellemi kultúra szempontjából történelmi jelentőségű. Új szemléletet/megközelítést ír elő, mely abból a felismerésből fakad, hogy a hagyományos kultúra alapja a modern társadalomnak és a jövő kultúrájának.

A konvenció elfogadása nemcsak a folklórnak, mint műveltségelemnek az elismeréséről szól, hanem politikai kérdés is, melyben a ratifikáló ország elismeri a hagyományos kulturális elemekhez, nyelvhez, szokásokhoz, stb., való jogot és törvényben garantálja a fenntartást.

Kormányzati feladat!

A CIOFF több évtizedes tevékenysége – a nemzetek összehozásában és a hagyományos kultúrák bizonyos elemeinek bemutatásában és terjesztésében, melyet elsősorban fesztiváljain keresztül valósít meg – új elismerést és lehetőséget kap munkája folytatására.

Az elhangzott gyakorlatok és tapasztalatok az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolhatóak és ajánlásul megkapják a CIOFF nemzeti szekciói és tagfesztiváljai:

-         részvétel a nemzeti bizottságok és szakértői testületek munkájában;

-         a szellemi örökség területeinek bevonása a CIOFF fesztiválok rendszerébe (pl. előadóművészetek képviselői, úgy, mint mesemondó, sámán, kötéltáncos, hagyományos népi mesterségek képviselői);

-         nemzetközi együttműködés: módszerek, tapasztalatok megvitatása, terjesztése;

-         a nyilvánosságot, különösen a fiatalokat, megcélzó programok, tájékoztatók szervezése; képzési programok szervezése a szellemi örökség védett elemét fenntartó közösségek képviselői számára (tudatosítás, történeti források megismertetése, szakmai ismeretek átadása, a visszatanítás és fenntartás módszereinek elősegítése).

A fórumon résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyezmény megvalósításának nemzeti példáit, a legjobb módszereket, gyakorlatokat a jövőbeni fórumokon szerepeltetni kell.

Héra Éva

a CIOFF nemzeti képviselője

A közgyűlésen részt vett: Héra Éva, Horváth Viktória – hivatalos képviselők

A magyar delegáció tagja volt: Igyártó Gabriella – NESZ; Laknerné, Bückler Andrea – Pécs Kulturális Központ; Molnár Péter – Pécs; Szigetvári József, Százhalombatta.