|
Az országot járva gyakran tapasztalhatjuk, hogy egy-egy rendezett, tiszta tájház egy település igazi ékessége lehet. A népi építészet helyi emléke a legtöbbször védett épület is. A benne található kiállítás a falubeliek identitásának egyik tartópilléreként közvetítheti a múltat a felnövekvő generációk és az odalátogatók számára. Ha a kis múzeum még foglalkozásokat, rendezvényeket is szervez, és mindezt elég érdekesen teszi, akkor a házikó a közösségi élet, a faluba áramló turizmus motorjává is válhat.
A 2007 novemberében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gondozásában megjelent Tárház – Tájházi tudástár című multimédiás CD-rom a kor kívánalmainak megfelelően digitális formában kíván a tájházak fenntartóinak, működtetőinek, dolgozóinak segítséget nyújtani. A CD-n szereplő szövegek, fotók nemcsak a tájházak muzeális, építészeti jelentőségével foglalkoznak, hanem azokkal a lehetőségekkel is, melyek által a tájházat fenntartó közösség maga is gazdagabbá válhat, és nemcsak anyagi értelemben.
A CD-n olvasható anyag a Tengertánc pályázatra benyújtott dokumentumok tanulmányozása után született. A tájházak támogatására kiírt pályázatokból nemcsak a falumúzeumok legégetőbb problémái derültek ki, hanem szép számmal az eddig elért sikerek is. Több tucat intézmény bizonyította már: hatalmas igény van arra, hogy ezek a pici kiállítóhelyek élő múzeumként működjenek.
Egyre több helyen szerveznek a tájház udvarán vagy egyik melléképületében kézműves foglalkozásokat, gasztronómiai programokat, folklór előadásokat. Ezeken a településeken az is egyre természetesebb, hogy a tájházhoz kapcsolódnak az iskola honismereti tanórái vagy a nyugdíjasok összejövetelei. Az is kiderült, hogy az eredmények mögött nem feltétlenül és kizárólag az önkormányzat vagy más fenntartó áll, hanem néhány jól megírt pályázat vagy csak egy egyszerű civil kezdeményezésre létrejött összefogás.
A Tájházi tudástár a már jól bevált és működő példák alapján nemcsak a múzeum finanszírozási kérdéseihez szolgáltat ötleteket, hanem a turisztikai lehetőségek teljesebb kiaknázásához és a programszervezésekhez is. Talán nem lesz hasztalan az a próbálkozása sem, mellyel felhívja a tájházakban, a tájházakért dolgozók figyelmét az Internet jelentőségére, az ökológiai gondolkodásra és a közösségi kapcsolatok fontosságára. Az egy-egy témát feldolgozó részletesebb fejezetek mellett mindig ott áll a példatár, ahonnan a már megvalósult elképzelésekről részletesebben is olvashatunk.
Reméljük, a reneszánsz évében valóban reneszánszukat élhetik és élik majd a tájházak, akár ennek az egyszerű, ám praktikus információkkal rendelkező multimédiás tudástárnak a segítségével.
A kiadvány megvásárolható, illetve megrendelhető a Tájházszövetségnél, valamint a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 1500 Ft-ért. Szerkesztette: Berényi Marianna.
Türk Timea
|