A TOKAJI ALKOTÓHÁZ

Ennek a háznak az építése megelőzte a velemi építkezést és kísérleti jellege is nagyobb hangsúlyt kapott. Helye: a Tisza és a Bodrog találkozása által behatárolt félsziget. Időpontja: 1978 és 1979 nyara, négyszer 10-14 napos tábor. A ház tervezője és a munkálatok vezetője Makovecz Imre építész volt. Résztvevői FNS tagok, mintegy 10 személy kivételével állandóan változó létszámmal.

"A tokaji házépítésnek előretudott célja és értelme a közösség - írja naplójában Makovecz Imre -, a résztvevők történelmének megjelenítése és egy élő modell, ha úgy tetszik, egy avulatlan emlékmű, vagy másképpen egy fizikailag létező jövőbeli imagináció létrehozása volt... Egy Bartók-i modell didaktikájáról volt szó, amelyben mégsem a didaktika a fontos csupán, hanem az alkotó közösségi munkájának a folyamata is.

A résztvevők számára előadásokat tartottam... a résztvevők dolgozatokat illetve vázlatokat készítettek arról, hogy milyen épületet képzelnek el, amely megfelelne az ismertetett célnak...
Az épület centrális fakupola. Középen ágas királyfa áll, tetején famadár. Az ágas királyfa tövében tűzrakóhely készült. A belső oszlopok mentén egy lépcsőnyi szinteltolás, fent galéria épült. A kupola délre tájolt, bejáratát kétoldalt egy-egy kapubálvány, középen egy nyílásosztó tartja... A leírt épület nem nosztalgikus népi ház, és nem happening-dokumentum. Élőlényhez inkább hasonlít, mint bármihez: nyitott szellemiségével valamit őriz azokból, akik felépítették és alkalmas befogadni azokat, akik hisznek a tudatos közösségi lét lehetséges sugárzásában."

A tokaji kísérletek és a Velemi Faragóház és Műhely komplexum megépítése nagy hatással volt a népművészeti mozgalom további alakulására. Közelebbről a velemi példa volt az elindítója Zalaegerszegen a kézműves műhely létrehozásának is.

A VELEMI HÁZ

Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület
Kolnhofer Judit egyesület titkára. 9730 Kőszeg, August J. u. 5.
telefon: 94/360 033, 362 445

A Vas megyei faragók 1975 tavaszán Szombathelyen találkoztak először a Vas megyei Művelődési és Ifjúsági Központban kiállításra szánt tárgyak elbírálása alkalmából. Ekkor "a munkák túlnyomó többsége... kiállításra alkalmatlannak találtatott" - írja Péterfy László. ...A rendszeressé váló találkozásaink lassan változtattak a helyzeten... különösen akkor, amikor az előadásokat, beszélgetéseket felváltotta a munka... Először néhány faragott oszlop készült a kopjafák-fejfák mintájára. Ezután egy nagyméretű kapu, vagy inkább kapuemlékmű készült, mely a magyar parasztkapuk számos jellegzetes elemét ötvözve ma már jelképe a velemi faragótábornak." 1975-ben megalakult a Vas megyei Tárgyformáló Stúdió. Megpezsdült a közösen végzett munka. A kaput fedelespad, fedett-híd, Sárvár számára emlékoszlop és játszótér követte és most már egyéni célokra is több új szemléletű használati tárgy készült.

A faragók két havonta szabad hétvégeken találkoztak az Alpok keleti nyúlványát alkotó, süveg alakú, 630 méter magas Szent-Vid hegy lábánál fekvő Velemben. Itt húzódott valaha az északi területeket a déliekkel összekötő borostyán út. Mivel hiányoztak a megfelelő munkafeltételek, elhatározták egy Faragóház építését. Először néhány kimustrált villanyoszlopból összerótt kástúféleségre gondoltak, melynek építése alkalmas tanulmánymunka lehet a hagyományos építéstechnika megismeréséhez. A támogató megértés következtében  kivitelezett terv sokkal jelentősebbé vált.
1979-ben a Megyei Tanács, a Művelődési Minisztérium, a Népművelési Intézet, a megyei üzemek és vállalatok, mint pl. az Erdészet, támogatta a tervet.
1979-ben 21 vasi faragó és 26 más megyéből meghívott faragó (Debrecenből, Miskolcról, Győrből és az FNS tagok közül) kezdte el Erdei András és felesége Szentesi Anikó építészek vezetésével a ház építését. A ház tervezése figyelemmel volt a helyi hagyományokra. A cáki pincék építési – szerkezeti megoldásaiból indultak ki, ezzel lehetőséget kínálva ebben a nyaraló körzetben a hagyományok felelevenítésére.

A népi kultúra sajátos jellegéből adódóan indokolttá vált különböző mesterségek, technikák, szokások egymást kiegészítő, szervesen összefüggő rendszerét kiépíteni. Ezért 1979-ben elhatározták a velemi faragó stúdiónak komplex népművészeti egységgé való bővítését: textilesek (szövő, hímző), fazekasok, szalmafonók, bőrösök, szoborfaragók bevonásával.

1979-80-ban elkészült a faház, majd 1981-ben fatároló-gépszín, 1983 nyarán felépült a kovácsműhely, 1984-ben a hagyományos fatüzelésű fazekasház, valamint fekvőhelyek, székek, polcok, szőttesek, és hosszabb nekikészülés után a Vid-hegy irányából érkező patak vizével hajtható fűrészmalom is. Az eredeti tervekből nem valósult meg a gasztronómiai központ, ezért ideiglenes megoldásként 1984-ben az alkotók felépítették a szabadtéri kemencés házat, mely saját ellátásukon túl egyre jobban szolgálja a turisták ellátását is.

"A velemi faragóház felépítése, berendezése nagy hatással volt az országban már korábban kibontakozó népművészeti mozgalom további alakulására - írja Péterfy László -. Követendő példává vált mindaz, ami Velemben történt. Bebizonyosodott, hogy lelkes összefogással, önerőből, nagyobb állami pénzek nélkül is létrehozhatók komoly értéket képviselő műhelyek, alkotóházak."

A GÉBÁRTI KÉZMŰVESEK HÁZA

Zalaegerszeg - telefon: 92/312 744

A közös gondolkodás 1981 decemberében kezdődött a következő alkotóház építéséről. A velemi építkezésen részt vett zalai faragók körében kezdődött a tervezgetés. A tervezés és az építkezés talán abban tért el minden hasonló vállalkozástól, hogy több művészeti műfaj alkotói működtek közre benne; építészek, iparművészek, képzőművészek, népművelők, faragók az ország különböző pontjairól - Budapestről, Vas megyéből, Veszprémből és Szolnokról - és a város vezetőinek segítségével a zalaegerszegi vállalatokat, az Építőipari Szakközépiskola tanárait és diákjait is bevonták a munkába.

A közös szakmai alkotóházban elindultak a különböző tevékenységek, pl. a Zala megyei Népművészeti Egyesület táborai és 1992-től fogadta a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep résztvevőit is.

Az alkotóházban ez olvasható: "Így növekedtem és még növök."

A MAGYARLUKAFAI NÉPRAJZI MŰHELY

Magyarlukafa Baranya Megyében a Zselic dombjai között, Szigetvártól északi irányba, található aprófalu.

Az 1979 óta itt működő Néprajzi Műhelyt a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága alakította ki a vidékre jellemző műemlék jellegű épületegyüttesben mely egy lakóépületből és két pajtából áll. A látogatók minden esetben szakszerű vezetés kíséretében nézhetik végig az itt őrzött szerszámokat, eszközöket, ismerkedhetnek a szövő, a fazekas, a fafaragó, kosárkötő és papírmerítő műhely munkájával.

Minden év április 1.-től, október végéig, előzetes bejelentkezés után kézműves foglalkozásokon, lehet részvenni.

A műhelyben szakmai napokat, nyári kézműves táborokat és továbbképzéseket is tart a Kaptár Egyesület.

Magyarlukafán 1985. óta minden év október 20.-át követő vasárnap kerül megrendezésre a Vendel napi búcsú, ami a Dél-Dunántúli Régió legnagyobb Kézműves Fesztiválja.

NÉPMŰVÉSZETI EGYESÜLET KOSBOR KÉZMŰVES MŰHELY

2364 Ócsa, Ady E. u. 4.

Az épület szerény műhelyfeltételeket biztosít. két fazekas kemence van és a tagok tulajdonát képező 4-5 szövőszék.

Az éves közgyűlésen elfogadott programnak megfelelően az egyesület havonta tart összejövetelt, esetenként két házigazda közreműködésével.

TISZAVÁRKONYI NÉPMŰVÉSZET ALKOTÓHÁZ

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület

Titkára: Hegedűs József
5091 Tószeg, Szabadság u. 11/a.
telefon: 56/436 052, 431 256

A faragóház, a jurta, fürdőház szaunával, a szabadtéri konyha és étkező - magukon viselve a népi építőművészet jegyeit - a fa, tégla és a nád harmonikus kompozíciója által méltó környezetet teremtenek az alkotáshoz.

Tervezője Szentesi Anikó építész." Programjuk legfontosabb jellemzői: megyei és országos táborok szervezése, továbbá az egyéni és családi turizmus, iskolai kirándulócsoportok fogadása. Utóbbiak az egyesület tagjainak a közreműködésével kipróbálhatják a faragás, vessző- és szalmafonás, fazekas és szövő mesterség alapfogásait. Hasonló feltételekkel fogadnak külföldi csoportokat is.

JAKABSZÁLLÁSI ALKOTÓHÁZ

6078 Jakabszállás, Wolford – dűlő volt tanyasi iskola

Duna – Tisza közi Népművészeti Egyesület

Az alkotóház a Duna – Tisza közi Népművészeti Egyesület fenntartásában működik. Tavasztól őszig folyamatosan rendeznek alkotótáborokat a népművészet legkülönbözőbb műfajaiban.

Az alapbázist a Jakabszállási Önkormányzat által 1982 – től használatra átadott és a 20 – as években épült Klebesberg felé, egytantermes és tanítói lakásos tanyasi iskola képezi. A volt tanteremben faragóműhely, az épület további részeiben konyha és két és fél szobában fekvőhely lett kialakítva. A berendezési tárgyakat; ágyakat, asztalokat, padokat, stb. az egyesület tagjai készítették.

Az alkotóház és közvetlen környezete fokozatosan került kialakításra. Először elkészült a nagykapu és a bejárati kapu ( a kerítés még ma is hiányzik ). 1990 - ben Csete György építész vezetésével „ családi hajlék „ készült kísérleti jelleggel.

1992 – ben épült egy  - a fő épület végéhez kapcsolódó léccel körülvett és cseréppel fedett – fatároló. 1996 – 1997 – ben Vass Tibor építész tervei és Gál János ácsszerkezete alapján felépült egy 8 X 12 m – es alapterületű „ textiles ház „ galériával, széldeszkával borítva és náddal fedve, galériáján 20 dikós fekvőhellyel. 1998 – cseréppel fedett „ fazekas égető kemence „ és 1999 – ben zsindellyel fedett szabadtéri „ étkező szín „ is készült.

Az egyesület a fejlesztést intézményi háttér nélkül, saját erőből oldotta meg.

NÉPMŰVÉSZETI ALKOTÓHÁZ

6721 Szeged, Árbóc u. 1 – 3. tel.: 62/425 493

1993 augusztusától a Dél – Alföldi Népművészeti Egyesület fenntartásában működik. Textiles, bőrműves, fafaragó, fazekas, gyékényszövő és vesszőfonó műhelyekkel rendelkeznek. Népművészeti boltot is működtetnek. Nyitva tartás hétfőtől – szombatig 9 – 17 óráig. Előre bejelentett csoportok megegyezés szerint.