Kezdőlap  Hírek Hírmondó 2009október
Hírmondó 2009 október
|
Bevezető a szűrhöz |
|
|
Hazánk észak-keleti részén a hagyományos férfi öltözet legjellegzetesebb darabja a szűr. Mi, Hajdú- Bihar megyeiek büszkék vagyunk arra, hogy a legnevezetesebb néprajzkutatók jelentős kutatásaikat ennek az öltözteti darabnak szentelték, csak néhány nevet említve közülük: Györffy István, Hoffer Tamás, Fél Edit, Domanovszky György, Gáborján Alice, a debreceni Takács Béla, Béres András és V. Szathmári Ibolya. |
|
Tovább...
|
|
|
Elhangzott a Mesterségek Ünnepén, 2009. augusztus 20-án |
|
|
Tisztelt Vendégek! Kedves Mesterek!
Szeretettel köszöntöm mindazokat, akik itt a téren összegyűltek. A Mesterségek Ünnepének hagyománya, hogy évről-évre ezen alkalommal adjuk át a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elismeréseit, amely öröm az adományozónak és öröm azoknak, akik kapják, hiszen hosszú évek szorgalmas munkájának eredménye az elismerés. |
|
Tovább...
|
|
|
Egy gyékényen árulunk... |
|
|
kiállítás a Mesterségek Ünnepén
A népi kézművesek évente megrendezett legjelentősebb találkozási alkalmán, a Mesterségek Ünnepén, a Budai Várban, ez évben a kosárkötők vállalták a bemutatkozást. A gyékény, szalma, vessző, csuhé alapanyagból dolgozók tárlatán beszélgettem Vidák Istvánnal a kiállított tárgyakról, azok alkotóiról, a népi kézművesség mai helyzetéről és még ezer kérdésről a téma kapcsán. Mint mindig, most is élmény volt a Vele való beszélgetés. Felkészültsége – végtelen tisztelete a paraszti kultúra által megismerhető tudás iránt – lenyűgöző. |
|
Tovább...
|
|
|
Bíró Annamáriára emlékezve |
|
|
Fazekas Pince nyílt Szekszárdon a Babits Mihály Emlékház udvarán
Robogok Szekszárd felé… Szinte el sem akarom hinni, hogy 11 év telt el azóta, hogy legutoljára Bíró Ancihoz mentem ugyanezen az úton, boldog izgalommal, hogy kiválasszuk együtt azt a ruhát, amiben a legcsinosabban vehette át a Népművészet Mestere címet augusztus huszadikán. |
|
Tovább...
|
|
|
Kitesszük a szűrét |
|
|
Beszélgetés Kállai Irénnel, a berettyóújfalui Bihari Múzeum igazgatójával, a Bihari Népművészeti Egyesület titkárával, az egyesület által meghirdetett pályázat kapcsán.
Az általatok meghirdetett pályázat országosan az egyetlen ebben a textil műfajban. Címében rendkívül szellemesen utal a szűr sokak által ismert hagyományos szerepére a párválasztás során, valamint jelzi azt is, ha a szűr jó, „kitesszük”, vagyis kiállításon bemutatjuk. |
|
Tovább...
|
|
|
Kresz Mária |
|
|
(1919. június 4. Berlin – 1989. szeptember 1. Budapest)
Kresz Mária életútja Számunkra, akik személyesen is ismerhettük őt, még mindig képtelenségnek tűnik, hogy már nincsen közöttünk. Mi annak idején úgy képzeltük, hogy vitalitásából, energiáiból száz évre is telik, és mégis: már húsz éve, hogy itt hagyott bennünket. |
|
Tovább...
|
|
|
A mezőcsáti cserépgyűjtemény eredete |
|
|
Régóta tudom már, hogy semmi sem történik velünk véletlenül. Mindig minden akkor, amikor megtörténik, üzenetet hordoz, figyelmeztet, tanít és gazdagabbá tesz bennünket. Az újság mostani számával éppen arra készültünk, hogy megemlékezzünk Kresz Mária „Panni néni” születésének és elvesztésének évfordulójáról, amikor vendégségbe mentünk szüleim gyerekkori barátjához, dr. Elek Sándorhoz Törökbálintra. |
|
Tovább...
|
|
|
Kresz Mária, a játékos ember |
|
|
Kresz Máriáról, a vibráló egyéniségű kutatóról ma már kevéssé köztudott, hogy pályájának első szakaszát a változásban lévő társadalom és azon belül is a paraszti gyermekkor érzékeny világával és az ifjúság társadalmi életének tanulmányozásával töltötte. Munkásságának e szelete azért is maradhatott homályban, mert a pedagógusoknak és az érdeklődő nagyközönségnek szóló egyik irányt adó kiadvány (Lázár Katalin: Népi játékok. Jelenlévő Múlt sorozat. Planétás Kiadó, 1997.) sajnos egyik helyen sem említi őt, valamint korszakos írásait. |
|
Tovább...
|
|
|
Kresz Mária jelentősége a magyar parasztviseletek kutatásában |
|
|
Amikor megemlékezünk születésének 90., halálának 20. évfordulójáról, alkalmunk adódik, hogy dokumentáljuk Kresz Mária immár múlhatatlan jelenlétét a néprajztudományban. Bár elsősorban, mint a magyar népi kerámia tudósát tiszteli a szakma és a köztudat, hangsúlyoznunk kell, többek között, a népművészettel, a népviselettel kapcsolatos munkásságát is. |
|
Tovább...
|
|
|
Beszélgetés a szűrről a Hajdú-Bihar megyei alkotókkal |
|
|
Beszélgetőtársak:
Szidor Jánosné népi iparművész, a népművészet ifjú mestere. A debreceni Tímárházban dolgozik, annak alapítása óta és néhány éve a Hortobágyi Kézműves Udvarban tart fenn műhelyt. Ez a kézműves mesterség a fő foglalkozása. |
|
Tovább...
|
|
|
A szűr |
|
|
A szűrrel, mint az egyik legarchaikusabbnak és legmagyarabbnak tartott viseleti darabbal számtalan kutató foglalkozott. A téma igen népszerű és vonzó volt mindig, nagy valószínűséggel azért, mert különleges megjelenési formája, archaikus szögletes szabásvonala és gazdag díszítésbeli variációi az érdeklődés középpontjába helyezték mindenkor. |
|
Tovább...
|
|
|
|
