|
Tájházi tudástár - Multimédiás tudástár |
|
|
Az országot járva gyakran tapasztalhatjuk, hogy egy-egy rendezett, tiszta tájház egy település igazi ékessége lehet. A népi építészet helyi emléke a legtöbbször védett épület is. A benne található kiállítás a falubeliek identitásának egyik tartópilléreként közvetítheti a múltat a felnövekvő generációk és az odalátogatók számára. Ha a kis múzeum még foglalkozásokat, rendezvényeket is szervez, és mindezt elég érdekesen teszi, akkor a házikó a közösségi élet, a faluba áramló turizmus motorjává is válhat. |
|
Tovább...
|
|
|
Képes beszámoló a II. Országos Értékmentő Konferenciáról |
|
|
"Az aranymosástól, az aranycsipkéig" A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület az almásfüzitői Petőfi Művelődési Házzal és a komáromi Klapka György Múzeummal közösen rendezte meg a komáromi mesterségeket bemutató II. Értékmentő Konferenciáját. 2005-ben a komáromi láda, a komáromi pingáló asztalosok volt a konferencia témája, ez évben az aranymosás és az aranyhoz kötődő témák. |
|
Tovább...
|
|
|
Kitüntetettjeink - Skrabut Éva |
|
|
a Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ és Közép-Európai Kulturális Intézet népművelője, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke,
a Kézművesek Háza szakmai vezetője, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnöke Bessenyei György-díj (2007) |
|
Tovább...
|
|
|
25 éves a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület |
|
|
Beszélgetés Hubert Erzsébet népművelő etnográfussal
Mivel készültök a jubileumi év megünneplésére Ahogyan egy tárgyalkotó közösségtől várható, kiállítással, és a megnyitót követően egy kis ünnepséggel készülünk. Vendégeket hívunk: a NESZ elnöke, Pál Miklósné ígérte, hogy elfogadja meghívásunkat, a megyei önkormányzat egyik vezetője jön majd, valamint az egyesületet legjobban segítő, az augusztus 1-jével megszüntetett közművelődési intézet igazgatója. A tagjaink és családtagjaik, férjek, feleségek, unokák, gyerekek, táncos és zenész barátaink kaptak még meghívást. |
|
Tovább...
|
|
|
"Vízöntő hétfűre buzognak források" |
|
|
A víz szerepe a húsvéti szokásokban
A húsvéti szokások legéletteljesebb eleme a locsolkodás. A víz az éltető, a megtisztító forrás, ezen az ünnepen azonban nem ez, hanem termékenységvarázsló, erotikus szimbolizmusa válik dominánssá. A locsolkodás számos helyen ismert szokás, módozatai azonban helyi változatokra, variánsokra épülnek. |
|
Tovább...
|
|
|
Húsvéti sibálás Pázmándon |
|
|
A Fejér megyei népszokásokat Dr. Lukács László és Dr. Gelencsér József csaknem másfél évtizedes munkával kutatta fel és 1991-ben adta közre a „Szép napunk támadt” című kötetben. |
|
Tovább...
|
|
|
Finnországban jártunk... |
|
|
Finnország az ezer tó és a több millió kézműves országa. A tavakról tudtunk látogatásunk előtt is, a kézművességről is voltak ismereteink, de a megbizonyosodás élményét minden érdeklődőnek szívesen ajánlom. |
|
Tovább...
|
|
|
Adventi kiállítás Székesfehérváron |
|
|
Szegfűszeg és vanília illatú adventi koszorú köszöntötte a belépőt a Megyei Művelődési Központban a regionális népi- és iparművészeti kiállítás alkalmából. A Megyei Művelődési központ hét éve minden évben megrendezi a népművészek adventi tárlatát, amely két éve a régióban működő népművészek alkotásaival is kibővült. |
|
Tovább...
|
|
|
Hírek